2016. május 3., kedd

Language

Muszáj ezt a posztot megírnom, mert el fogom felejteni, milyen vicces volt, mikor még Ficánka csak tanulta a beszédet. Napról-napra egyre többet beszél, ami nem nagy újság nekünk, mert gyakorlatilag születése óta be nem áll a szája. Nálunk duplán kell ellenőrizni, ha túl nagy a csend... már automatikusan nyitja a száját, ha rákérdezünk, hogy mi van benne. 

Szóval, nálunk sosincs csend, talán, ha alszik, bár álmában is szokott néha beszélni. Leginkább a kitalált szavait szeretjük, használjuk is a mindennapokban. Nálunk "biba" a lámpa vagy fény, "zo-zo" a zokni, cipő, papucs vagy bármi, amit a lábunkra húzunk, "cin-cin" az innivaló, "fandefán" az elefánt. És van még a "köldödö", ami a köldök. Általában angolul beszél, kivéve, ha valamit nyomatékosan elutasít, mert az: neeem. Mostanában kezdte azt is, hogy ha angolul kérek tőle valamit, akkor azt elengedi a füle mellett, ha viszont magyarra váltok, megteszi. E. szerint azért, mert magyarul sokkal félelmetesebbnek, nyomatékosabbnak hangzik, én csak reménykedem benne, hogy nem így van.

Bizony dumál, folyton, folyvást, utánoz minket, majd kiröhög. Nagyon kell vigyáznunk, hogy ne csússzon ki most már egyetlen csúnya szó se a szánkon. Komolyan nem szeretném visszahallani a szájából egyetlen f betűs, s betűs káromkodást.

A legújabb húzása, hogy Hun-nak vagy honey-nak hív. Eltanulta E.-től. Megzabálom, ahogy 21 hónapos minden ártatlanságával honey-nak szólít.

5 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. A honey rövidítéseként inkább Hán-nak hangzik, vagyis Ficánkásan: Hááán!!! :)

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  2. Az én angyali kislányom a vasárnapi ebédnél kezdett el káromkodni 26 honaposan. Előző nap rokonlatogatoban voltunk az unokatesomeknal, 2 fiúk van 9 és 11 évesek, akik fociztak az udvaron és hát kommentálták az eseményeket. Persze rájuk szóltak, de hát ennyi is elég volt.

    VálaszTörlés