Két hete megvolt a bejelentkezésem a körzetiorvoshoz, de kaptam egy újabb időpontot ma reggelre. Kérdeztem is a dokit, hogy valóban minden rendben, de azt felelte teljesen
egészséges vagyok, csak szeretné, ha egy másik doki is megnézne. E. persze szívta a vérem, hogy biztosan rosszul értettem az egészet és tuti valami bajom van. Napokon keresztül
méregetett és vetette rám a kereszteket, aztán szerencsésen elfelejtődött az egész. Ma reggel azonban visszamentem a rendelőbe, bejelentkeztem és éppen leültem volna, mikor már szólítottak is. Egy nagyon édes, mosolygós nénihez kerültem, aki újból megmérte a vérnyomásomat, a magasságomat és a súlyomat. Együtt örültünk, hogy az elmúlt alkalomhoz képest sikrült híznom egy kilót. Majd leültetett és elmagyarázta, hogy milyen fontos a napi
háromszori étkezés, a zöldségek és gyümölcsök fontossága, a húsok sokfélesége és a halak
pedig egészségesek. Én ebből azt szűrtem le, hogy hiába a reggeli 3 szelet nutellás kenyér és nagy bögre kávé, én bizony éhes vagyok, és rántotthúsról álmodozom. Végül a
doktornéni megkérdezte milyen speciális diétát tartok, nekem meg még ekkor sem esett le,
hogy miről van szó. Szóval, mondtam neki, hogy laktózallergiás vagyok, ezen kívül minden
megeszek. Kérdezte, hogy mégis mi mindent és, hogy soroljam fel miket eszek egy nap.
Végül arra jutottunk, hogy milyen jó sokat és változatosan eszem és így talán az a baj,
hogy túl gyors az emésztésem. Aztán csak kibökte a néni, hogy a méréseik alapján alultáplált vagyok, de örül, hogy szeretek enni, és ha valami problémám van nyugodtan hívjam
vagy őt vagy a nyilvános segélykérő számot. Kifele menet meg sikerült elolvasnom a névtábláját, ami szerint táplálkozás szakértőhőz volt szerencsém. Nekem meg itt esett le igazán, hogy ezek
most azt hiszik, hogy bulémiás vagy anorexiás vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése