Hol is kezdjem, hol is kezdjem? Van az, hogy az Anyukám kórházban van és éppen vesekövet szül. Borzalmas, borzalmas. Csak azt szeretném, ha végre hazajönne és nem görcsölne ilyen nagyon.
Aztán még az is van, hogy szinte az összes kedves munkatársam lelépett a gyárból. Így már a jó társaságért sem éri be bemenni. Ráadásul ma megkaptam a formanacimat, ami azt jelenti, hogy teljes értékű munkatárs vagyok, amihez aztán pláne nincs kedvem. Le akarok lépni innen, most!
A nap poénja azonban a koreai levelezőpartnerem volt, aki felhívott telefonon. Nos, az angolja borzalmas, én meg alap mondatokban beszélek koreaiul. Szóval vicces 3 napot fogunk jövő héten együtt tölteni. Már nagyon várom.
És volt tegnap a Katedrális is, aminek az első része kb. annyira volt tré, mint a könyv maga. Szerencsére sokat dobott rajta Rufus Sewell és Donald Sutherland. Komolyan, én kérek elnézést a sorozat kezdéséért, állítólag a folytatás jobb lesz.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlés