Colchester

Szombaton korcsolyázás közben súgta meg E., hogy ő voltaképp kivette a hétfőt szabadnapnak, mert hiányzunk neki. Ott abban a pillanatban egyébként az is kiderült, hogy nem tud korcsolyázni. Így ő a paravánba kapaszkodva igyekezett előre, míg én a hugával és az unokaöccsével köröztünk körbe-körbe.

Vasárnap Alma Együttesen voltunk, nádaházam... stb. Ahol rájöttem, hogy képtelen vagyok vadidegen emberekkel olyan dolgokról beszélni, mint mennyi idős Ficánka, eszik e már rendesen és hány foga van. Komoly gondjaim lesznek később a játszótéren azt hiszem. Szerencsére Ficánka még mindig leplezetlenül csajozik, így nagyon hamar begyűjtöttünk egy nyuszit, egy macit és egy autót is, Annától, Bogitól és Biankától. Persze később visszaadtam a játékokat a jogos tulajdonosuknak, de azért jó tudni, hogy a fiam égkék szeme mást is legalább annyira megbűvöl, mint engem.

Hétfőn aztán korán elindultunk Colchesterbe. Az első városba, ami a vidékre költözünk project első állomása. Ez a város van legmesszebb Londontól. Árai alapján a legígéretesebb, mondjuk úgy, hogy elég lenne részmunkaidős állást vállalnom és még így is szuper, két szobás lakásunk lehetne a belvárosban. Olyanokat kellett megnéznünk, mint: elég bababarát e, milyen boltok, parkok vannak, mennyire lecsúszott város, iskolák, lakosság, szórakozás. Ennek függvényében erős középmezőnyben végzett. Egy koldust láttunk egész nap. Kétszer éreztünk fűszagot. Rengeteg kávézót találtunk, van több szuper múzeumuk, kastélyuk. Vannak állami és magán iskolák, collage-ok, egyetem. Nagyon kevés benefit kocát láttunk. Angolon kívül nem hallottunk más nyelvet, sok idős ember él a városban és rengeteg a fiatal. Az egész belváros egy szuper kis labirintus, babakocsival remekül járható. Jópofa boltok vannak és hatalmas parkok, játszótérre.

A hátránya, hogy London messze van, így munkát mindenképp a közelben kéne találnunk. Ezt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen eséllyel lehetne munkát találni a környéken. Biztosan lenne, ha alaposan utánna járnánk, vagy ha már ott élnénk egy darabig. Szóba került egy saját szendvicsező nyitása is, mert láttunk egy jó helyen lévő kiadó boltott, a tetején csinos lakással. Szóval, megragadott minket a város, de hátra van még három másik jelölt.

Ezeket mind fel fogjuk keresni a közeljövőben, majd az utolsó két befutó városban eltöltünk egy hétvégét. És végül közülük választunk. Szerintem remek stratégiánk van. Mondjuk Bristolt eddig még semm sem überelheti. Kár, hogy az aztán tényleg mocsok messze van Londontól.