Ma hajnalban Ficánka úgy üvöltött mint, akit elevenen nyúznak. Egy órán keresztül ringattuk, sétáltunk vele felváltva, cicivel kínáltam. Semmi. Semmi, csak sírás, üvöltés, hüppögés. Én is bőgtem, mert ilyet még nem csinált. Mármint nem az éjszaka közepén, derült égből, a semmiből. Ha nappal lett volna, akkor tudom, hogy például azért dühöng, mert öltöztetem vagy mert nem adok oda valamit, amit veszélyesnek ítélek. De éjjel?
Aztán ma napközben rájöttem, megvilágosodtam, elértem a Nirvánát... stb. Túl sok minden történt vele az elmúlt napokban, fel kell dolgoznia. Szombaton elkezdett mászni, vasárnap felült, hétfőn belém kapaszkodva felállt. Három nap alatt több dolgot vitt végbe, mint más babák hónapok alatt. Természetes, hogy elcsigázott és nem érti, mi a fene történik vele. Ennek megfelelően ma 4 órát aludt napközben és most élvezi, hogy nyúzhatják egymást a korán hazaérő E.-vel.
A képen Ficánka és a kedvenc játéka látható
Oh, az a kis kopasz buksi... De imádtam! Olyan finom puha, igaz?
VálaszTörlésÉn az ilyen óbégatást betustam a fogaknak.
Kis szöszi!! :) nagyon edes es szuper ez a kep. Nalunk is ugyanez megy a tv-ben :))
VálaszTörlésMeg kell védenem a mundér becsületét: van haja, csak annyira szőke, hogy mindenki kopasznak nézi. :) És igen, még puha, jó illatú és imádom, amikor belefúrja a nyakamba és ad egy nyálas, teliszájas puszit. :)
VálaszTörlésA kép azóta E. telefon háttérképe. Vitathatatlan, hogy hátulról is nagyon fotogén fiam van. :)
Irtó cuki! :)
VálaszTörlésHát mennyire édes:) tegnap én is babáztam, mondjuk az ikrek még csak 5 hónaposak, de igen, az az illat:)
VálaszTörlés