Tegnapi napomat azzal a barátnőmmel töltöttem. Igen, tudom. Én vagyok az a csaj, aki nem tanul a hibáiból. Másokéból sem, ha ez bárkit is megnyugtat. (Engem igen.)
Már azzal ledöbbentett, hogy a kb. két hete megbeszélt időpontra, hogy esetleg találkozunk, emlékezett. Fél évvel ezelőtt valahogy a születésnapomra sem. (A. szerint már itt elájultam tőle, de szerintem ez nem fedi a valóságot.) Sőt, azt is tudta, hogy éjszakás voltam, csütörtöktől pedig délutános egészen keddig. Fuckin' amazing. Eljutottunk egy év alatt lassan odáig, hogy az állítólagos legjobb barátnőm tudja, hogy mikor, hogyan dolgozom. (Gondolatban itt nyilvánítottam fejlődőképesnek.)
Megbeszélt program alapján Pest felé vettük az irányt, ami azt jelenti, hogy kb. 1 órát (visszafele még egyet) minimum kényszerű beszélgetéssel kell tölteni. Szerencsére az életem annyira látványos és kalandokban bővelkedő, hogy elmesélése kitartott egészen Törökbálintig. (Irónia, irónia... nem magyarázom.) Aztán ő is mesélt. És akkor megvilágosodtam, elértem a Nirvánát... stb. Unatkozik, bzmeg. Unatkozik.
Simán tudom, hogy én vagyok a dilis csaj a baráti körből, akivel mindig történik valami, vagy ha nem akkor azt is viccesen tudja elmesélni. Ő, egy másik közös (volt) barátnőnkkel egy irodában ülve, nap mint nap találkozva, valószínűleg mindig ugyanazokat a témákat járják körül. Kutyák, idióta munkatársak, idióta élettársak, pénztelenség... stb. Szóval nem konkrétan én hiányzom neki/k, hanem az a tény, hogy engem már nem lehet a hátam mögött kibeszélni, röhögni rajtam, mert már nem vagyok része az életüknek és nem tudnak rólam semmit.
Hát, most sikerült megint egy hónapra elegendő pletykálnivalót megosztanom vele. És mivel nem beszéltünk meg új időpontot a következő esedékes találkánkra, így kíváncsian várom, hogy mikor apad ki a vicces barátnő forrás, és mikor találkozunk legközelebb.
/Egyébként, ha valakit érdekel voltunk a L'occitane-ban, ahol a cseresznyevirágos krémparfüm valami isteni. (A rózsás nem.) Jártunk a kedvenc parfümös boltomban, ahol olyan árak vannak, hogy leteszed a hajad, viszont a kedvenc krémparfümömből bevásároltam: Crazylibellule and the Poppies (mert azt inkább szabták az én pénztárcámnak). Benéztünk a Lush-ba, ahol a karácsonyi testvajtól egyszerűen elájulsz, annyira tökéletes. Szóval bevásároltam illatokból, így most kb. egy jó fél évig nem kell azon aggódnom, hogy büdös vagyok. És azért sem, hogy esetleg unatkoznának a volt barátnőim./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése