2012. február 25., szombat

Nothing else matters


Úgy látszik mostanában számcímekben utazunk. Azt azért meg tudom ígérni, hogy énekelni nem fogok, mert akkor sírnátok. Egyébként az itchy bitchy spider pl. egész jól megy, meg a three bear song koreaiul, de kb. ez az összes repertoárom, amitől nem sírnátok... annyira.

Igazából nem is az énektudásomat szeretném prezentálni, hanem azt, hogy mióta süt a nap, be vagyok sózva teljesen. Vagyis piszkosul mehetnékem van, amit csak tetéz, hogy nincs pénzen. És tudom, hogy ilyenkor jön az, hogy költözzünk Norvégiába, mert az milyen fasza ötlet (nem biztos). Ezen a dolgon az sem segít, hogy különböző fapados járatok occó jegyárakkal bombáznak, és bekóstolva a kanapészörfözés semmihez sem hasonlító ízébe, gondolatban már a világ végén járok. És ezzel el is költöttem a maradék pénzecskémet (nincs és soha nem is volt maradék pénzecském, csak jelezném.)

A tetézéshez az is hozzájárul, hogy idén betöltöm a 34-et. A harmincnégyet. Bakker. Leírva is sok. És nem hagytam a világra semmi maradandót. Nem vagyok tehetséges semmiben, teljesen középszerű és átlagos életet élek, ha meghalnék nem hagynék lenyomatott az életben. Szomorú. Ráadásul ismeretlen emberek úgy ítélnek meg, hogy nagyképű vagyok és felsőbbrendűnek képzelem magam (jó, igazából az utóbbi időben Hitler is voltam, személyesen). Szóval lehet, hogy ideje lenne leszállni a földre és berendezkedni egy hosszú és tartós életre valahol itt Középföldén. Ami gondolom menne is, ha nagyon akarnám. A kérdés az, hogy mennyire akarom. Vagy akarom e. Vagy e?

Az igazság, hogy eleve nem akarok beletörődni abba ténybe, hogy kurva öreg vagyok. Mert a lófaszt. Viszont lassan el kéne gondolkoznom azon... hogy hova menjek és mikor, hogy menjek e és mikor, és mikor... Van bennem egy fura kettősség, mert szeretnék egy felől letelepedni, gyereket szülni és végre megülni a fenekemen. Jó állás, szuper pasi, két gyerek, négy kerék. Másfelől szeretnék eljutni a végtelenbe és még tovább (by Buzz Lightyear).  És ilyenkor jön az, hogy már nem vagyok young and able, és a helyzet csak fokozódni fog ahogyan lassan eljön a június.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése