2012. szeptember 28., péntek

London's hidden walks


Vettem egy könyvet. Nálam ez nem újdonság, komolyan nem. Ugyan vettem télikabátot is, mert reggelente befagy a seggem, de ez nem hírértékű, szóval erről majd később írok, miszerint love Primark. Ha egyszer kijöttök Londonba tutira ne hozzatok ruhát, 25 e magyar forintból a cipőtől a sapkáig simán felöltözöl, úgy, hogy még váltás ruhát is veszel. No, nézd csak és mégis írok közvetve a télkabátomról, de azért mégsem.
Szóval, ott tartottam, hogy vettem könyvet, komoly könyvet, nem second hand, meg ilyesmi. Igaz, hogy nem könyvesboltban, hanem a National Galleryben, így aztán lehet, hogy nem is számít igazán könyvnek. Majd egyszer a Foyers-be kell venni igazán, igazi könyvet, vagy a Waterstone-ban, mert az menő, Benny is megmondta. Bár ő a Foyers-ba jár a Piccadillyre, mert a tetejében puccos kávéház van, ahová én nem mertem pl. beülni, mert, 1: nem voltam úgy öltözve, 2: csipkebokor vessző. Majd egy milliomos férjjel az oldalamon első dolgom az lesz, hogy beülök a Foyers kávéházába és csekkolom azt a híres view-t, amiről Benny áradozott.
A könyv, ami nem is könyv, mert nem könyvesboltban vettem. Na, szóval. Az a címe, kapaszkodjatok meg: London’s hidden walks. Ki sem találtátok volna, mi? Zseniális útikönyv, ami nem is útikönyv, sokkal inkább, amolyan túra kalauz, miszerint fordulj be itt, térj be ide vagy oda és máris látni fogod, hol ivott sört Dickens, hol forgatta a Spice Girls a Wannabe-t, mely házban lakott Wilde szeretője, honnan közvetítették a világ első élő televíziós adását (egyébként pont ott, ahol Daryl-el randiztam)… stb. Szóval, leginkább egy jó kis pletykahalmaz, történelmi tényekkel megfejelve és térképbe rendezve. És ez csak az első része, muszáj lesz megvennem a második részt is, mert abban van Battersea, ami nekem a vesszőparipám. Szeretnék egyszer ott lakni, egy csodaszép vörös téglás házban, pedig még Neil Gaiman is megírta a Soseholban: Battersea az a negyed, ahová taxival is úgy kell menni, hogy előbb beülsz és csak utána mondod meg hova mész, különben a taxis röhögve otthagy az út szélén, mondván, hogy kurvára kibaszottul messze van. Pedig egyébként nem is, bár tény, hogy át kell menni a Temzén, de hát egy csomó mindenért át kell menni a Temzén. Pl. ha egyszer el akarok jutni Hove-ba Ian-hoz vagy a Channel Islandra.
Ez a könyv egyet jelent azzal, hogy a következő offomon nekiindulok és megnézem hol kapott vérbajt Cassanova, merre volt a kolera melegágya, mely negyed ihlette a Drakulát, hol lakott az igaz Pán Péter… stb. Reszkessetek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése