Unblind date

Aki ismer tudja, hogy A.-val a kapcsolatunk boldog, harmonikus és nagyjából a kölcsönös mindenki azt csinál, amit akar elven működik. Nekem ez így jó, erről nem nyitok vitát. Persze olyankor buzirossz, mikor rám jön a gyereket akarok de azonnal para. Vagy ha kell az ölelés.

Mostanában még az is van, hogy iszonyú leharcolt vagyok és idomtalan, igazi elhanyagolt maca kinézetem van, mióta idekint vagyok. Ezért is lepődtem meg, mikor a buszon egy srác mellém ülve sokáig csak bámult, szöszmötölt, majd megkérdezte mit is olvasok. Közöltem vele, hogy Neil Gaiman Neverwhere-ét olvasom és imádom. Innentől kezdve beszélgettünk. Vagyis beszélgettünk volna, de neki le kellett szállnia. Így aztán meghívott egy randira. Gyomorból nemet akartam mondani, mert a srác nem az estem és különben is hazamegyek csütörtökön. Aztán valahogy kibukott belőlem, hogy oké. Még annyi ideje volt, hogy felkiabálta: akkor hatkor a keréknél találkozunk.

Gondoltam rá, hogy nem megyek el, hiszen megyek haza, A. vár és a srác sem volt egy nagy durranás. De aztán bazzzeg, hát mit veszíthetek. Legfeljebb iszok egy sört, beszélek egy kicsit angolul, aztán ha nagyon tré a szitu lelépek. Ez többször is megfordult a fejemben, miközben álltam a keréknél a béna törött esernyőm alatt és vártam Kent. (Barbi várja az ő Kenjét.) Még pár percig várakoztat és esküszöm leléptem volna, otthagyva a törött esernyőt. Szerencséjére befutott, ünneplős kockás ing, bakancs, szűk farmer. Úgy tűnik ő sem nagyon túráztatta magát ezen az egészen, hálistennek.

Ittunk egy sört, beszélgettünk. Teljesen meglepő módon egészen érdekes beszélgetést folytattunk és csak nagy ritkán állt be a beszélgetésben a rettegett nagy csönd. Aztán átléptünk egy kávézóba, ahol én ettem, ő kávét ivott. Meglepő, hogy egész jól értettem az angolját csak párszor kérdeztem vissza, mikor ő elgondolkodott hogyan is mondja másként. Majd újból nekirugaszkodtunk. Később kikísért a buszhoz, kaptam egy ölelést.

Jófej volt, az este pedig nem volt röhejes. Ellenben egészen bírható. Nyilván nem lesz belőle több, mint ennyi. Jól éreztem magam, kaptam pár tippet is arról, hogy hogyan tovább a melókereséssel. Szóval az egész nem volt akkora tré, mint ahogyan gondoltam, így ti sem kaptok nagyon vicces posztot. Sorry.