Az, hogy több napja önéletrajzokkal kelek, fekszem teljesen megőrjít, illetve a tudat, hogy nincs munkám. London annyira telítve van munka szempontjából most az olimpia miatt, hogy az valami eszméletlen. Mindenhol azt a választ kapom, hogy majd, most nem, majd az olimpia után. Szóval nem kicsit vagyok elkeseredve. Az persze, hogy jártamban-keltemben mindig sikerül azért találni olyan helyet, ahová pluszban beadhatom, az király. Csak még mindig semmi visszajelzés. Holnap az utolsó mentsvárként kipróbálok egy ügynökséget. Ujjak keresztbe.
Az, hogy most folyton úgy tűnik, hogy élményekkel vagyok tele és pörög a blog nem azt jelenti, hogy úszom a pénzben, hanem csak annyit, hogy nagyjából végtelen sok szabadidővel rendelkezem az éjjeli önéletrajz írogatás és küldözgetés után. Ezek a programok egy heti buszbérlet, amit meg kell venni, ha munkát akarsz keresni, talpalni, illetve nem akarsz megőrülni a rettenetes lakótársaid miatt. Ezt azért írom le, mert sokaknak hihetetlennek tűnik, hogy Londonban vannak olyan múzeumok, kiállítások, események, amelyek ingyen vannak. Ingyen. Érthető? Nem kell fizetni. Csóró magyarnak ez maga a mennyország.
Többek között a Horniman Múzeum. Ami igazából egy magángyűjtemény több különböző épületben elhelyezve egy hatalmas park, tankert sarkában. Az első szekció a természettudományi gyűjtemény, kitömött állatokkal, kőzetekkel, bemutatva az evolúció hatását pl. a lovak patájának kialakulásban. Néprajzi gyűjtemény afrikai, egyiptomi kultúrákkal foglalkozik, a halál és a mágia témakörét járja körbe. Egy másik teremben elképesztő mennyiségű fúvós, vonós hangszert találhatsz, egy multimédiás kivetítőn a legfurábbakat meg is hallgathatod hogyan szólnak, illetve egy külön szobában párat ki is próbálhatsz. Külön gyűjtemény mutatja be, hogy Frederick John Horniman mennyire elképesztő mennyiségű tárgyakat gyűjtött össze a világ minden tájáról: az arany Buddha szobortól át, az inkvizíciós kínzóeszközökig. És igen, az ő gyűjteményében található az a kitömött hableány, amit kb. évente egyszer megkapsz hoax formájában: ez. Ugye ismerős?
A tankert és park gyönyörű, bár itt minden park gyönyörű, de tény, hogy csak itt láttam azt, hogy a nálunk gazként aposztrofált növények nevei is gyöngybetűkkel megtalálhatóak mellettük. Jah, és szerintük nem gaz. (de) A szomszéd park a Crystal Palace, ami az eddigi parkokhoz képest a leglepukkantabb egyenlőre. Persze ezt azért úgy kell elképzelni, hogy óriás kőlépcsők és szfinxek mindenfelé, meg dinók és labirintus. Ugye, hogy így már azért nem is olyan lepukkant? Az egész egy nagy eklektius maszlag a környék összes nációját egybegyúrva. Szfinxek, még a világkiállítás maradványai a kőlépcsőkkel együtt. Hosszú teraszos kialakításban, egyébként lélegzetelállítóan nagy. És ez csak a park eleje. Helyet kap benne még egy stadion, egy szabadtéri színpad, játszóterek, lankás dombok, erdők. Labirintus, amiben eltévedsz. És dinópark, páfrányokkal, beton dinókkal, kacsákkal, tágra nyitott szájú őskori betonkrokodillal. Elképesztő. Gagyi, de annak is az a változata, amit könnyedén emésztesz, mert igazából jó.
A mai nap a Canary Wharf-é volt, ami az Isle of Dog félszigeten található. A félsziget eleje olyan hatást kelt, mintha New Yorkban járnál. Felhőkarcolók, keskeny utcák, nyakkendős emberek, hatalmas visszatükröződő felületek, nyújtogatod a nyakad és nincs vége egyiknek sem. Aztán csatornák végtelen sora, felhőkarcolókkal és hatalmas luxus utasszállító hajókkal megspékelve. Valami elképesztő látvány, hogy két felhőkarcoló között egy óriás hajó áll. Majd mintha az egész csak egy véletlen műve lenne újból a tipikus angol házak bukkannak fel, parkokkal, lovakkal, kacsákkal, bárányokkal, disznókkal, lovardával. Majd Temze, ami sötét, fekete vizű és borzasztóan haragos. Túloldalt már a polgárias Greenwich, ahol épp az olimpia egyik eseménye zajlik. Több kilométeres távolságban is tisztán hallatszik, mikor a stadion egy emberként ahhhhhhhh-zik, ohhhhhhh-zik vagy épp őrjöng.
Ma komolyan megfordult a fejemben, hogy írni kéne egy alternatív londoni útikalauzt, hogy ezeket az apró vagy épp hatalmas csodákat mindenki láthassa. Nem csak a Big Ben csodás ebben a városban, hanem az apró részletek, amik mind a helyükön vannak. Azok amik évszázadok óta sem változtak, vagy éppen azok, amelyek folyton változnak. Buckingham palota vs. Canary Wharf? Ki tudna választani, mikor mindkettőt egyszerűen látni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése